A cégalapítás menete alapvetően megegyezik az egyes jogi személyiségű gazdasági társaságokat illetően. Érdemes megismerned az alapvető információkat, és tudnod, hogy kihez fordulj. Ha bt.-t, kft.-t, rt.-t alapítasz, már biztosan szükséged lesz ügyvédre és könyvelőre is.
A cégalapítás menete: A jogi személy fogalma
Az egyéni vállalkozó fogalmától és jellemzőitől nagymértékben elkülönülnek a jogi személyiségű gazdasági társaságok, így a cégalapítás menete is más.
A jogi személy olyan szervezet, amelynek vannak jogai és kötelezettségei. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy például köthet szerződést – ha belegondolsz, a munkaszerződések, a közüzemi szerződések is a cég nevében íródnak.
Igazából minden jog megilleti, ami alapvetően nem kizárólagos emberi jog; másképpen fogalmazva, azért két cég nem házasodik össze. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel, azaz tagjai a tartozásaiért nem felelnek.
Jogi személyiségű gazdasági társaságok:
- közkereseti társaság (kkt.),
- betéti társaság (bt.),
- korlátolt felelősségű társaság (kft.),
- zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.),
- nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.).
A cégalapítás menete: A létesítő okirat
Vannak más jogi személyek is – amelyek nem gazdasági társaságok –, mint például az egyesület és az alapítvány, de azokkal most nem foglalkozunk, mert a profitorientált vállalkozási formák a legfontosabbak egy vállalkozó nézőpontjából.
A cégalapítás menetét illetően jogi személy létrehozásáról az alapító személyek létesítő okiratban, azaz szerződésben, illetve egyszemélyes kft. esetében alapító okiratban vagy részvénytársaságnál alapszabályban szabadon rendelkezhetnek, a szervezeti és működési szabályokat maguk állapítják meg.
A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A létesítő okiratban meg kell határozni:
- a jogi személy nevét,
- a jogi személy székhelyét,
- a jogi személy célját vagy fő tevékenységét,
- a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét (lehet gazdasági társaság is a tagja),
- a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értékét, a rendelkezésre bocsátás módját, idejét,
- az első vezető tisztségviselő nevét.
A cégalapítás menete: A vagyoni hozzájárulás
A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is. Az apport vagy más néven nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a vállalkozás alapításakor, mely esetben az alapító vagy a tag dolog (ingó, ingatlan) tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot (például használati jog, haszonélvezeti jog) bocsát a vállalkozás rendelkezésére.
Az egyes jogi személyiségű gazdasági társaságok alapításához szükséges vagyoni hozzájárulás mértéke eltérő. Ezzel külön cikkekben foglalkozunk, ahol megismerheted az erre vonatkozó legfontosabb szabályokat is.
A cégalapítás menete: szükséges engedélyek és képzettség
A cégalapítás menetének fontos része, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak a hatósági engedélyek és a szükséges, pontosabban előírt képzettségeket illetően is.
Ha a gazdasági társaság tevékenységének végzése hatósági engedélyhez kötött, akkor a működését csak az engedély birtokában kezdheti meg.
Ha a tevékenység végzése képesítéshez kötött, akkor azt csak akkor végezheti, ha van olyan tagja, aki rendelkezik a megfelelő végzettséggel, és személyesen részt is vesz annak a végzésében vagy legalább egy olyan személy van, aki polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban áll a társasággal és rendelkezik az előírt képesítéssel.
A cégalapítás menete: Egyéb szabályok, amelyekre figyelned kell
A cégalapítás menetének további fontos rész az is, hogy külön előírások vannak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha már korlátlan felelősséget vállaltál egy cégben. Ezek logikus előírások, ugyanis nem tudsz felelni a teljes vagyonoddal két cég esetében is.
Természetes személy párhuzamosan nem lehet két gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tag.
Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
A cégalapítás menete: Mi történik a létesítő okirat aláírását követően?
A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, illetve ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül kell bejelenteni. Ha az alapítás hatósági engedélyhez kötött, akkor pedig az engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.
A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalástól, illetve ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet a társaság bejegyzéséig. Tevékenységét már a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően megkezdheti.
Az előtársasági időszakban az alapítók a kötelezettségeket elsősorban a rendelkezésre bocsátott vagyonból teljesítik, viszont az e feletti részért egyetemlegesen felelnek – a tartozás kifizetése bárkitől követelhető. Ha alapvetően a tag felelőssége korlátozott lenne, és a helytállása ellenére sem tudják fedezni a tartozásokat, akkor a gazdasági társaság vezető tisztégviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért.
A társaság vezetését a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A vezető tisztségviselői megbízatás öt évre szól – kivéve, ha eleve kevesebb időtartamra hozzák létre a vállalkozást.
A fent ismertetett jellemzők minden jogi személyiségű gazdasági társaságra érvényesek. Az egyes cégek sajátosságait megtalálod az adott vállalkozásról írt cikkekben – a fenti felsorolásnál csak kattints a vállalkozási formára.
A legfontosabb, hogy mielőtt bármit is eldöntetnél, beszélj egy jogásszal és egy könyvelővel a cégalapítás menetéről. Ők pontosan meg tudják neked mondani, hogy a tevékenységedhez melyik vállalkozási forma illik legjobban, illetve melyik jár majd a legkevesebb költséggel.