A számla tartalma jogszabályi előírás. Egyáltalán nem mindegy, hogyan töltöd ki a számlát. Nézzük meg most az alapokat! Mit kell kötelezően és választhatóan tartalmaznia a számlának? Milyen speciális esetek fordulhatnak elő?
A számla tartalma: kötelező elemek
A számlát elektronikusan és papír alapon is ki lehet állítani.
A számlának kötelezően az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- számla kibocsátásnak kelte;
- a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
- a számla kiállítójának neve, címe, adószáma;
- vevő neve, címe;
- az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése;
- az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás mennyisége;
- az értékesített termék vagy szolgáltatás nettó – adó nélküli – egységára;
- a számla nettó – adó nélküli – értéke;
- az áfa százaléka és értéke.
- az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás besorolási kódja, pl. vtsz., SZJ száma;
- fizetési mód – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
- fizetési határidő – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük.
A számla tartalma: Speciális esetek
Mit kell tartalmaznia a számlának?
- vevő adószáma vagy – külföldi vevő esetén – közösségi adószáma:
- ha fordított adózásról van szó;
- amennyiben az áfa értéke legalább 100 000 forint és a számla kiállítója és a vevő is belföldi;
- ha EU-n belül áfa nélkül számlázol;
- a számla teljesítésének a napja, amennyiben eltér a kibocsátás keltétől – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
- adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy utalás arra (pl. az áfa kulcs nevével), hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
- az alkalmazott árengedmény – ha az egységár nem tartalmazza;
- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett;
- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha a pénzforgalmi adózási módot választod;
- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;
- új közlekedési eszköz értékesítése esetén egyes meghatározott adatok;
- a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
- a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés használt ingóság esetén;
- a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés műalkotás esetén;
- a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
- pénzügyi képviselő (pl. könyvelő) neve, címe, adószáma, amennyiben a számlát ő állítja ki.
A számla tartalma: nem kötelező – választható – elemek
Nem kötelező feltüntetni – választható:
- az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás besorolási kódja, pl. vtsz., SZJ száma;
- fizetési mód – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
- fizetési határidő – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük.
- vevő adószáma vagy – külföldi vevő esetén – közösségi adószáma:
- ha fordított adózásról van szó;
- amennyiben az áfa értéke legalább 100 000 forint és a számla kiállítója és a vevő is belföldi;
- ha EU-n belül áfa nélkül számlázol;
- a számla teljesítésének a napja, amennyiben eltér a kibocsátás keltétől – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
- adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy utalás arra (pl. az áfa kulcs nevével), hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
- az alkalmazott árengedmény – ha az egységár nem tartalmazza;
- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett;
- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha a pénzforgalmi adózási módot választod;
- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;
- új közlekedési eszköz értékesítése esetén egyes meghatározott adatok;
- a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
- a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés használt ingóság esetén;
- a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés műalkotás esetén;
- a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
- pénzügyi képviselő (pl. könyvelő) neve, címe, adószáma, amennyiben a számlát ő állítja ki.
Amint látod, a számlázás nem egyszerű témakör. Jobban jársz, ha nem magadtól találod ki, mit és hogyan kellene alkalmaznod.
Azt,
hogy rád pontosan mi vonatkozik, mindig beszéld meg a könyvelőddel.
Sokkal egyszerűbb őt megkérdezni, mint később javítgatni.