Egy cég alapítása nem kis döntés, hiszen ki ne hallotta volna már, hogy ez bizony egy komoly befektetés, ami az első években inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Igaz ez akkor is, ha az alapításhoz a törvényileg meghatározott tőke nagysága ma már nem olyan nagy, mint néhány éve. De pontosan mennyiből is lehet ma egy céget megalapítani?
A minimális induló vagyon
Az egyes társasági formáknál a törvény eltérő összegű kötelező hozzájárulást szab meg, mellyel a társaság megalapítható. Fontos, hogy a törvény a minimumot határozza meg, így attól felfelé tetszésünk szerint eltérhetünk. A minimum összeg egy korlátolt felelősségű társaság esetében 3.000.000 forint, zártkörű részvénytársaság esetén 5.000.000 forint, nyilvános részvénytársaságot pedig 20.000.000 forinttal alapíthatunk. A betéti társaság nem véletlenül maradt ki a felsorolásunkból, hiszen ott nincs ilyen minimális összeg meghatározva, így akár már pár ezer forinttal is elindulhatnak a piacot meghódítani.
Fontos feltétel, hogy a cégben minden egyes tagnak hozzá kell járulnia a cég vagyonához, vagyis nem elegendő, ha csak az egyik tag adja az induló tőkét, míg a másik hivatalosan semmilyen összeggel sem járul hozzá a céghez.
Milyen felelőssége van az egyes tagoknak?
Bár látszólag ez a kérdés nem tartozik szorosan az induló vagyon mértékéhez, azonban még sem árt, ha röviden átnézzük, hiszen az összefüggés azért fellelhető. Elsőként a betéti társaság esetén vizsgáljuk meg a tagok helyzetét. Itt létezik legalább egy ún. beltag, aki korlátlanul felel a saját vagyonával is, és legalább egy kültag, aki csak azzal a vagyonnal felel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Vagyis nem véletlen, hogy egy Bt., akár már pár ezer forinttal is megalapítható, hiszen a beltag a saját személyes vagyonával is felel a cég tartozásaiért, így nem szükséges, hogy az induló vagyont különösebben meghatározzák.
A kft.-k már inkább vagyonegyesítő jellegűek, és mint azt a nevük is mutatja, a tagok felelőssége korlátozott. Ezt azt jelenti, hogy csak azzal a vagyonnal felelnek a tartozásokért, amit a társaságba bevittek, és ha ezt teljesítették a cég felé, akkor később a saját vagyonuk már nem áll a cég tartozásai mögött. A részvénytársaságok már valódi vagyonegyesítők, hiszen itt a részvényesek – vagyis a cég tulajdonosai – személye már nem is lényeges, nagyon sokan is lehetnek, és ők is ugyanúgy korlátozottan felelősek, mint a kft. tulajdonosai.
Hogyan lehet a cég induló vagyonát biztosítani?
A törvény ezt is rendezi, amikor kimondja, hogy a vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is. Ez utóbbi az apport. A pénzbeli hozzájárulás egyértelmű. Ami lényeges lehet, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben, ma már kft. alapításakor sem kell kötelezően előzetesen bankszámlán elhelyezni az összeget, a fizetés történhet készpénzben is a társaság részére.
Mi lehet apport?
Nem pénzbeli hozzájárulás lehet minden vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő jog vagy egyéb vagyoni értékű jog. Így tehát lehet ez egy ingatlan, számítógép, bútor, kiadói vagy szerzői jogok, szabadalom, vagy éppen bérleti jog, ha a tag annak jogosultja. Fontos kritérium azonban, hogy csakis olyan dolog, jog lehet, ami forgalomképes, azaz, el lehet adni. Egy haszonélvezeti jog ezért nem vihető be egy cégbe. Nem lehet továbbá apport a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása sem. Vagyis például az, hogy valaki a cég ügyvezetője lesz és ellátja az ezzel kapcsolatos nem kevés munkával és felelősséggel járó teendőket, nem apportálható a cégbe, ez nem lehet az alapításkori vagyonhoz való hozzájárulása.
Fontos, hogy amit beviszünk a társaságba, az a társaság, a cég vagyona lesz, vagyis mi magánszemélyként már nem rendelkezünk vele sajátunkként. Fontoljuk meg hát, hogy milyen apportot viszünk be egy cégbe!
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd