A 2017. december 31-i adatok alapján több mint fél millió cég létezett hazánkban. Bár egyre több irodaház várja a vállalkozni vágyókat, a cégek jó része még ma is a tulajdonos, ügyvezető, barát, család, ismerős lakásába van bejelentve. Mire kell figyelned a cég székhelyénél? Mi minden múlhat egy postaládán?
Mi a székhely?
„A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.” – mondja ki a cégeljárásokról szóló törvény.
A székhely olyan ingatlan lehet, ami vagy a cég tulajdonában van, vagy annak használatára a cég más módon jogosult. A cég köteles cégtáblával is megjelölni a székhelyet.
A cég köteles cégtáblával is megjelölni a székhelyet. A cégtábla önmagában azonban nem elég. Mi kell még?
Levelek kézbesítése
Amire mindenképpen figyelned kell, ha a székhely a lakásban van, hogy a levelek, köztük a hivatalos levelek kézbesítése ne ütközzön akadályba. Komoly problémák forrása lehet, ha a cég nem kapja meg a postán érkező számlákat, hivatalos leveleket.
Bár gondolhatnánk, hogy ha mi nem kapunk meg egy hivatalos levelet, akkor semmi sem történhet, hiszen a tudtunk nélkül hogyan lehetne bármilyen hivatalos eljárást folytatni? Ez azonban nem így van. Ennek oka a kézbesítési vélelem. Hogy ez micsoda és mit NE tegyél, ha levelet hoz a postás, arról itt olvashatsz.
A levelek kézbesíthetőségéről a címzettnek is gondoskodnia kell. Ha ezt nem teszi meg, akkor a leveleket a szabályok szerint visszaküldik a feladó részére.
A kulcs a megfelelő postaláda
Egy másik, a postai szolgáltatásokról szóló törvény írja elő, hogy
„Az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett köteles gondoskodni a levélküldemények elhelyezésére és sérülésmentes, biztonságos tárolására alkalmas, megfelelő méretű, zárható, – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a címnek megfelelő jelzéssel ellátott levélszekrény rendelkezésre állásáról, továbbá arról, hogy az a postai szolgáltatók számára könnyen és biztonságosan megközelíthető legyen.”
Milyen a jó levélszekrény?
Hát szabály még erre is van.
Kormányrendelet írja elő, hogy a postaládának meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
- a bedobó nyílás minimális mérete: 30 x 230 mm;
- a bedobó nyílás középvonalának földtől, padlószinttől mért távolsága: 700 mm és 1700 mm között kell lennie,
- legyen alkalmas a postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére,
- jogosulatlanok ne férhessenek hozzá, vagyis legyen zárható,
- társasházak esetén minden lakáshoz külön kell egy postaláda, amin fel kell tüntetni a nevet és a „közelebbi címadatot” is, tipikusan ez az emelet és lakásszám.
Ha nincs a cég nevével (is) ellátott postaláda, a postásnak nem kötelessége kutatni, hogy hova is dobhatná be a levelet, értesítőt. Ekkor a küldeményt visszaküldik a feladónak azzal a megjegyzéssel, hogy a „címzett ismeretlen”. Ez miért lehet gond?
Ismeretlen székhely: mi történik, ha kiderül?
A cégjegyzékben kell feltüntetni a cég hivatalos székhelyét. A feladó ebből tudhatja, hogy hova kell küldeni a levelet. Ha kiderül, hogy a cég székhelyén a címzett ismeretlen, akkor a cégbíróság hivatalos eljárást indít.
A cégbíróság első lépésként közvetlenül a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait vagy képviselőjét hívja fel a törvényes működés helyreállítására. Ha ez nem történik meg, vagy ha a tagok, a képviselő bejegyzett lakóhelye is ismeretlen, akkor végső soron sor kerülhet a cég megszüntetésére is. Mindez törvényességi felügyeleti eljárásban történik.
A jövőd is függhet egy postaládától?
Ha a céget azért törölték a cégjegyzékből, mert a székhelye ismeretlen, és a cég a törvényes működését nem állította helyre, akkor jön az eltiltás. A cégbíróság 5 évre eltiltja a vezető tisztségviselőt, korlátlanul felelős tagot, korlátolt tagi felelősséggel működő cégnél a többségi befolyással rendelkező tagot.
„Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”
Az eltiltás mellett azonban akár még komoly anyagi veszteségre is sor kerülhet, ha a feltételek fennállása esetén a cég tartozásaiért is felelőssé teszik a mulasztó ügyvezetőt, a jogaival visszaélő tulajdonost.
Azt hiszem egyetérthetünk abban, hogy mindez nem éri meg egy hiányzó postaláda miatt.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.