A számla tartalma jogszabályi előírás. Egyáltalán nem mindegy, hogyan töltöd ki a számlát. Nézzük meg most az alapokat! Mit kell kötelezően és választhatóan tartalmaznia a számlának? Milyen speciális esetek fordulhatnak elő?

a számla tartalma

A számla tartalma: kötelező elemek

A számlát elektronikusan és papír alapon is ki lehet állítani.

A számlának kötelezően az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • számla kibocsátásnak kelte;
  • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  • a számla kiállítójának neve, címe, adószáma;
  • vevő neve, címe;
  • az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése;
  • az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás mennyisége;
  • az értékesített termék vagy szolgáltatás nettó – adó nélküli – egységára;
  • a számla nettó – adó nélküli – értéke;
  • az áfa százaléka és értéke.
  • az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás besorolási kódja, pl. vtsz., SZJ száma;
  • fizetési mód – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
  • fizetési határidő – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük.

A számla tartalma: Speciális esetek

Mit kell tartalmaznia a számlának?

  • vevő adószáma vagy – külföldi vevő esetén – közösségi adószáma:
  • ha fordított adózásról van szó;
  • amennyiben az áfa értéke legalább 100 000 forint és a számla kiállítója és a vevő is belföldi;
  • ha EU-n belül áfa nélkül számlázol;
  • a számla teljesítésének a napja, amennyiben eltér a kibocsátás keltétől – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
  • adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy utalás arra (pl. az áfa kulcs nevével), hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  • az alkalmazott árengedmény – ha az egységár nem tartalmazza;
  • a “fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett;
  • a “pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha a pénzforgalmi adózási módot választod;
  • az “önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;
  • új közlekedési eszköz értékesítése esetén egyes meghatározott adatok;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés használt ingóság esetén;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés műalkotás esetén;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  • pénzügyi képviselő (pl. könyvelő) neve, címe, adószáma, amennyiben a számlát ő állítja ki.
számla tartalma választható elemek

A számla tartalma: nem kötelező – választható – elemek

 Nem kötelező feltüntetni – választható:

  • az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás besorolási kódja, pl. vtsz., SZJ száma;
  • fizetési mód – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
  • fizetési határidő – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük.
  • vevő adószáma vagy – külföldi vevő esetén – közösségi adószáma:
  • ha fordított adózásról van szó;
  • amennyiben az áfa értéke legalább 100 000 forint és a számla kiállítója és a vevő is belföldi;
  • ha EU-n belül áfa nélkül számlázol;
  • a számla teljesítésének a napja, amennyiben eltér a kibocsátás keltétől – a gyakorlatban szinte minden számlán feltüntetjük;
  • adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy utalás arra (pl. az áfa kulcs nevével), hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  • az alkalmazott árengedmény – ha az egységár nem tartalmazza;
  • a “fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője kötelezett;
  • a “pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha a pénzforgalmi adózási módot választod;
  • az “önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;
  • új közlekedési eszköz értékesítése esetén egyes meghatározott adatok;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés használt ingóság esetén;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés műalkotás esetén;
  • a “különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  • pénzügyi képviselő (pl. könyvelő) neve, címe, adószáma, amennyiben a számlát ő állítja ki.

Amint látod, a számlázás nem egyszerű témakör. Jobban jársz, ha nem magadtól találod ki, mit és hogyan kellene alkalmaznod.

Azt, hogy rád pontosan mi vonatkozik, mindig beszéld meg a könyvelőddel. Sokkal egyszerűbb őt megkérdezni, mint később javítgatni.